Üzleti stratégia

Meddig vezethető vissza az üzleti stratégia a történelemben? Nos, stratégiára az emberek Athén óta gondolnak és biztos vagyok benne, hogy Periklész és Nagy Sándor nevét is ismered már. Híres stratégákból azóta sem volt hiány a történelemben. Ki számodra a példakép ezen a területen?

A katonai tervezés után szép lassan a szociális és üzleti területre is átterjedt az előre tervezés mestersége, így a XX. század közepére már előre kezdtek tervezni a vállalatok is, és megtervezték hogyan is képzelik el a jövőbeni “mozgásukat“. És hogy hol tartunk napjainkban? Egy nagyobb vállalat életében teljes stratégiai menedzsement team foglalkozik a tervezéssel és kockázatelemzéssel, környezetanalízissel, értékelésekkel.

felhőkarcolók az üzleti stratégia központjai
Üzleti stratégiai központok – Te hol látod a vállalkozásod 5 év múlva?

Nézzük hát meg jobban ennek részleteit, és ha még nem tanultál sokat az üzleti tervezésről, kezdjük az alapoknál!

  1. Mi az az üzleti stratégia?
  2. A Mintzberg féle 5P stratégia fogalom
  3. Szándékolt és realizált startégiák
  4. Vállalati stratégiai szintek
  5. Üzleti terv
  6. Stratégiai elemzések
  7. A pontatlan üzleti stratégia rizikófaktorai
  8. A döntéshozók szerepe

Mi az az üzleti stratégia?

Az üzleti stratégia azon erőforrások és fejlesztési terv lépések és módszerek összessége, melyek megvalósítják az üzleti vállalkozás célkitűzéseit. Blogbejegyzésemben érintem az üzleti stratégiák típusait, szándékolt és realizált stratégiákat.

Az üzleti stratégia tartalmi részébe kerülnek azok a tervek, melyek alapján az üzlet a jövőbeni fejlődést tervezi, lépésről-lépésre. Vállalkozóknál gyakran látom, hogy szívből vállalkoznak, ami igazán becsülendő, de sem üzleti stratégiai tervet, de gyakran még pénzügyi tervet sem hoznak létre indulás előtt, amit kifejezetten kockázatosnak tartok. Épp elég “veszély” leselkedik egy kezdő vállalkozóra és első vállalkozásra a piacon, nem véletlenül megy tönkre a kezdő vállalkozások kétharmada már az első években. Mindenképp hasznos és jó stratégia előre átgondolni a szándékainkat és megtervezni azokat a dolgokat, amelyekre hatással lehetünk. A hatáskörünkön kívüli dolgokat is célszerű felfedezni és megismerni, hogy amennyire lehet, a váratlan meglepetéseket elkerüljük.

A Mintzberg féle stratégia fogalom

A Mintzberg féle 5P stratégiai fogalmak a terület alapját képezik, minden szakirodalom innen indul, elkerülhetetlen hát, hogy én is írjak róla.

Kicsoda Henry Mintzberg?

Az úriember, akit a menedzsment atyjának is szoktak nevezni, mérnök professzor, Montrealban a McGill egyetemen oktat stratégiai és vezetéselméletet jelenleg is, tehát tudja, hogy miről beszél, amikor azt mondja, hogy:

Az 1. P a “Plan“, vagyis terv. A vállalkozás vagy szervezet step by step meghatározza, hogy hogyan képzeli el a tervezett lépéseket adott időre előre.

A 2. P a “Ploy“, azaz trükk, vagy csel. Ebben a részben az adott területen dolgozó és mozgó versenytársak trükkel való eltereléséről van szó.

A 3. P a “Perspective“, vagyis a jövőkép. A cég a távolabbi jövőben vízionált koncepcióját fogalmazza meg. (Ez akár 10-15 évre is szólhat, egyfajta vízió.)

A 4. P a “Position“, magyarul pozíció, vagy elhelyezkedés. Nem a cégen belüli elhelyezkedésről van itt szó, hanem arról, hogy a piaci versenyben a szervezet hol helyezkedik el a többi piaci versenytársához képest.

Az 5. P pedig a “Pattern“, azaz a minta elnevezést kapta, azért, mert ez a szervezet által mutatott viselkedésmintára utal.

Mintzberg féle 5P stratégiai fogalmak

Szándékolt és realizált üzleti stratégiák

A szándékolt stratégiák, ahogy azt a nevükből is láthatjuk, olyan tervek, melyek előre meghozott döntések követkeményei és hogy ebből mennyi valósul meg a valóságban, ezt mutatják jól a realizált üzleti stratégiák. Ez utóbbiakat természetesen csak a vizsgált időszak végén, az elemzett időszak lejárta után tudjuk meghatározni.

Képzeljünk el egy konkrét céget és nézzük meg milyen szinteken alkothatnak ennek tekintetében stratégiákat a döntéshozók (felsővezetők, igazgatók)!

Vállalati stratégiai szintek

Természetesen egy cégen belül több szinten lehetséges a stratégiaalkotás. Ha a teljes, nagy egész szemszögéből közelítünk képzelt cégünkre, akkor érdemes először figyelembe venni az egész üzletág működését. Milyen versenypályán működik a cég, hogyan fog a további versenytársak közül kiemelkedni, kilógni a “sorból”, mi az az egyedi vonás vagy tulajdonság, taktika, technika, stb. amivel versenyelőnyre tehet szert? Ha nincsenek versenytársak, vagy csak nagyon kevesen, és ők is csak kisebbek, érdemes megfontolni, hogy vajon megfelelően jövedelmező üzletágban gondolkodunk-e, mert a kevés szereplőnek bizony oka kell, hogy legyen. Ez tehát az üzletági stratégia kialakítását jelenti.

Ezt követheti a vállalati stratégia, amely már nem a teljes piacot, kizárólag a céget veszi nagyító alá. Ezen stratégiában a fő víziókat, és a jövőbeni elképzeléseket vehetjük sorra. Mit szeretnénk elérni, milyen technikával, eszközökkel, partnerekkel, hogyan fogunk növekedni és miből fog származni a cég jövedelme?

A funkcionális stratégia során azokat a szerepeket és ezen szerepek eszközeit vesszük sorra, amivel a cég rendelkezik. Milyen szakmai területeken tud a cég megoldást kínálni, fejlődni, hol mozog és milyen fejlődési irányokat definiálhatunk a cég számára a jövőben?

Üzleti terv

Amennyiben megvannak a főbb szempontok, kis-, közép-és hosszútávú tervek és elképzelések, érdemes megalkotni az üzleti tervet, mely több évre szóló, részletes akciótervet jelent arra vonatkozóan, hogy az előre elképzelt stratégiák egészen pontosan milyen lépésekkel, milyen projektek mentén, milyen erőforrások igénybevétel valósíthatók meg. Hogy hogyan építsünk fel jól egy üzleti tervet, nos, az egy külön bejegyzést érdemel, térjünk rá ki később!

Stratégiai elemzések

Milyen elemzéseket érdemes végrehajtani stratégiai tervezés során? Értelemszerűen az adott cég mind külső mind belső adottságait és eszköztárát érdemes figyelembe venni.

Külső környezet szegmensei alatt értjük a Montanari-Morgan-Bracker modell szerint a

  • távoli környezet
  • általános környezet
  • kompetitív környezet
  • feladat környezet

fogalmát.

Belső környezeten pedig a vállalat belső adottságait értjük, különös tekintettel az erőforrásokra és képességekre.

A pontatlan üzleti stratégia rizikófaktorai

A rosszul vagy hiányosan felmért külső faktorok és belső potenciál egyaránt súlyos veszteségekhez, sőt, akár katasztrófához is vezethet egy vállalkozás életében.

Ha egy pillanatkép alapján ítéljük meg a piacot, és nem vesszük észre a változást, ki- vagy lemaradhatunk. Ahogy emberi szinten, úgy vállalati szinten is az marad a legtovább “életben“, aki gyorsan és hatékonyan képes adaptálódni a környezeti változásokhoz. Az emberi adaptációról, a rezilienciáról a business coachinggal foglalkozó oldalamon írtam bővebben, ha érdekel a téma, itt elolvashatod: Reziliencia – megbirkózol vele?

Ha a környezeti változás lassú ütemben zajlik, akkor felismerni is nehezebb, különösen azt a pontot meghatározni, ami már bizonyos kockázatot jelent a vállalat számára (mint annak a bizonyos békának a vízben, ami alatt ég a láng). Arról nem is beszélve, ha a változáshoz negatívan állunk, még árthatunk is a megoldás keresésekor a vállalatlan, érdemes tehát felkapni az optimista szemüvegünket, és a nehézségekben a lehetőséget keresni a cégünk számára (hmm, még valami, ami emberi és vállalati szinten egyformán igaz).

Ha a vállalati stratégiai tervezés rendben volt ugyan, de a megvalósítás hibádzik, akkor a tervek csak álmok maradnak. Fontos álmok helyett megőrizni az objektivitásunkat, a lehetőségeinket és erőforrásainkat megfelelően, racionálisan felmérni és a stratégiánkat ezek mentén meghatározni.

A legnehezebb a vállalatvezetésben talán az, hogy nincsenek meg a helyes válaszok, kormányozni egy hajót térkép nélkül, vagy homályos térképpel igazi kihívás. A változásokra mutatott válaszreakciónkat érdemes tudatosan megtervezni, a lehetséges kockázatokat felmérni, számszerűsíteni, átgondolni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a cég erőforrásait sem a döntés során, hiszen hiába lenne egy reakció szuper megoldás, ha a megvalósításához szükséges külső vagy belső feltételek nem állnak rendelkezésünkre. Ezért az ideális lépés meghatározása legtöbbször több szakembert megmozgató kollektív csapatmunka eredménye.

Az üzleti stratégia változásában a döntéshozók szerepe

A döntéshozók és az azok körül dolgozó szakember csapatoknak képességeiket tekintve komplex elvárásoknak kell megfelelniük.

  • ismerniük kell az elemzések széles tárházát, az adatok gyűjtésétől, tisztításától, szűrésétől kezdve egészen a prezentálásig minden lépcsőt
  • értelmezniük kell a látott eredményeket, csakúgy mint a külső körülmények változásait, és a változásokból meg kell tudniuk határozni azokat, amelyekre érdemes a figyelmet fordítani
  • ismerniük kell betéve az adott vállalat erősségeit és gyengeségeit, ahogy egy jó Forma1-es pilótának is ismernie kell az alatta robogó autó minden összetevőjének kapacitását, szélsőértékeit, hogy ki tudja hozni belőle a maximumot élesben
A döntéshozóknak értelmezniük kell a látott eredményeket, csakúgy mint a külső körülmények változásait

Villognak lelki szemeid előtt lelkesen olyan fogalmak, mint a SWOT analízis, VRIO és versenyelőny, vagy PESTEL elemzés, Gyémánt modell és társai? Ne aggódj, folytatom a bejegyzést hamarosan és mindenről szót ejtünk majd!

Addig is szeretnél tovább fejlődni és olvasni a témában? Ajánlom a forrásjegyzékben megjelölt irodalmakat és örömmel várom további könyvek szerzőjét és címét kommentben is!

Ha tudsz jó írást ebben a témakörben, írd meg nekem!

Forrásjegyzék:

  • Antal Zsuzsanna, Dobák Miklós – Vezetés és szervezés
  • Balaton Károly, Hortoványi Lilla – Stratégiai és üzleti tervezés
  • Szabó Mária – Stratégiai tervezés

Szólj hozzá!